Ez a blog az indítótáblákról szól. Ha nem ismered ezt a kifejezést, nem kell szégyellned magad, ugyanis én találtam ki. Persze azért nem olyan óriási nyelvújítási bravúr ez, a Google-ben rákeresve néhány helyen (elsősorban turistautakra vonatkozóan) rá lehet találni erre a formára, de egyértelmű jogszabályi. közbeszédi definíció nélkül nekem kell kijelölni, hogy pontosan mire gondolok. Egész konkrétan: a nagy zöld táblákról lesz szó, amik egy elinduló főút elején tájékoztatja az azon haladót, hogy az út főbb állomásai milyen távolságra vannak.

Három lényeges szűkítést kell még kihangsúlyoznom, hogy egészen pontosan be tudjuk mérni, hogy milyen objektumokat is keresünk. Szerencsére ezeket a hanyag definíciómban igazából már rendeztem, de a biztonság kedvéért kiemelném a lényeget:

• nagy zöld táblák: Ez bizony azt jelenti, hogy az autópályákkal és azok kék színű tábláival egyelőre nem foglalkozunk.
• elinduló főút elején: Azt, hogy mi a főút, az útdíj-kötelezettség határozza meg: a 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet aktuális 2020-as módosítása pontosan tartalmazza az egy-, két- és háromszámjegyű főutak listáját. Bár a háromszámjegyű főutak között is akad jelentősebb, illetve hosszabb példány is, ez a kategória azért jellemzően rövid összekötő utakat fed le, így első körben az indítótáblákat csak az egy- és kétszámjegyű főutakon fogjuk keresni. 
• elinduló főút elején: A főutakon számos (jellemzően kereszteződések után elhelyezett) tájékoztató táblát találhatunk a távolságokról, de minket csak azok érdekelnek, amelyek gyakorlatilag rögtön az utak elején találhatóak (persze, ez nem ilyen egyszerű, ezt még részletezzük).

Nos, most már tudjuk, hogy mit keresünk, már csak azt kell átgondolnunk, hogy hol. A rövid válasz persze egyszerű: az utak elején, de a valóság ennél azért komplexebb, így első körben érdemes lesz átgondolnunk, hogy egész pontosan hogyan is tudnak utak elindulni a jelenlegi magyarországi hálózatban. Fontos leszögeznünk azt, hogy minden főútnak egészen pontosan két végpontja van, így tehát technikailag két helyen is elindulnak. A két végpont között igazán érdemi hierarchikus különbséget elvileg nem lehetne tenni, de a gyakorlatban azt az elvet alkalmazzuk, hogy az út kilométerszámozását követve az ország központjából a határok felé haladó irányt tekintjük elsődlegesnek, és így valóban meg tudunk határozni az út elejét és végét. Na de vissza az eredeti kérdéshez, hogyan is tudnak keletkezni új utak?

• Útkeletkeztetés: Az útkeletkeztetés alapja a Clark Ádám téri 0-s kilométerkő, amely 11 főút számára (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 10, 11, 31, 51) határoz meg egy mesterséges kiindulási pontot. 
• Útelágazás: A 0-s kilométerkővel nem találkozó főutak mindegyikének legalább egy végpontja egy másik főút, amelynek egyik elágazásából egyszer csak elindul az adott főút.
• Országhatár: Számos főút végpontja az országhatár, ahol az adott út számozása véget ér, és maga az útvonal egy szomszédos országban folytatódik.
• A kivétel: A 12-es főút egy fantasztikus kivétel: ez a főút nem határig vagy másik főútig halad, hanem nemes egyszerűséggel megszűnik Szob határában. (Őszintén szólva ez engem rendkívüli módon zavar, ugyanis a környéki úthálózat gond nélkül lehetővé tenné, hogy a főút a közeli letkési határátkelőnél érjen véget.) 

Most, hogy ismerjük az egyes végpont-típusokat, gyorsan át is futhatjuk, hogy jellemzően hol találhatóak az indítótáblák az egyes kategóriáknál:

• Útelágazás: Bár az organikusan fejlődő úthálózatban a főbb útkereszteződések szinte mindig településeken belül találhatóak meg (itt vagy egy tyúk-tojás hatás, persze), az úthálózat mérnöki jellegű áttervezése és az elkerülőutak térnyerése egyre gyakoribbá tette a lakott településen kívül eső csomópontokat. Ennek elsősorban azért van jelentősége, mert lakott területen kívül főszabályként jellemzően 500 méteren belül meg is találjuk az indítótáblát, addig településen belüli elágazásoknál ritkán van így. Amennyiben egy főút lakott településen belül indul, úgy mindig érdemes elmennünk az első település végéig, ugyanis a táblát jellemzően ott fogjuk megtalálni.
• Országhatár: Az országhatároknál szintén jelentkezik az útelágazásoknál ismertetett kettősség: az 1920-as határok sajátossága, hogy számos esetben lakott települések belterületére került a határ, illetve sok helyen előfordult, hogy a kifejezetten közeli település külterülete kiterjedt a határig vagy éppen a határ sajátságos gazdasági folyamatai egyfajta mini települést alakítottak ki közvetlenül a főút végénél. Ennek megfelelően a határok esetében is érdemes az első településen túlhaladva keresni az indítótáblát.
• Útkeletkeztetés: Egyértelműen ez a kategória a legproblémásabb számunkra, hiszen annak ellenére, hogy hivatalosan a 0-s kilométerkő adja az utak origóját, azok Budapesten belüli útvonala csak részben van meghatározva (bár a kilométerszámozást valahogyan mégis vezetik), azaz az utak a valóságban gyakorlatilag egy ad-hoc pontban jelennek meg és kapnak számozást. A számozás azonban még nem jelent semmit, hiszen ezek az utat valós kezdőpontot követően jellemzően még több kilométeren keresztül Budapest közigazgatási területén, majd 5-10 kilométeren agglomerációs területen keresztül haladnak - gyakran összefüggően lakott területek. Ennek megfelelően ezeknél az amúgy is fontos főutaknál érdemes kiterjeszteni a vizsgált területet, és egy rendkívül mesterséges 20 km-es határon belül fogjuk megkeresni az indítótáblákat. 

A "Mit?" és "Hol?" kérdésekre válaszolva már csak a "Hogyan?" maradt, és ebben a témában valóban magyarázatokkal tartozok még. A blog arról fog szólni, hogy a Google Street View segítségével felkeressük az egyes főutak végpontjait, és megpróbáljuk megtalálni az indítótáblákat. Fontos újra kiemelni, hogy az indítótáblákat keressük, így amennyiben a racionális vizsgálati területen belül nem találjuk azt, úgy nem akarunk az út közepéről kiválasztani egy random tájékoztató táblát, hanem egyszerűen csak elismerjük a vereségünket. Az indítótábla hiányának számos oka lehet, így például az, hogy mivel semmilyen szabályozás nincs rájuk vonatkozóan, így simán lehet, hogy egyszerűen nem helyeztek ki ilyet arra az útra. És persze az is lehet, hogy amikor a Google Street View forgatott, akkor épp nem volt elérhető (vagy éppen az adott út még nem volt főút a felvétel pillanatában), vagy éppen a szerző vaksi volt, és nem vette észre az út melletti lombok zöldjében megbújó táblákat. Ennek megfelelően szívesen veszek bármilyen észrevételt, kiegészítést a hiányzó táblákra vonatkozóan.

És akkor most vágjunk is bele!